mínusz két kerék...

Kedden reggel a teraszon egy feltört lakat és tátongó hiányod várt. Nem értettem, hiszen tegnap még beszéltünk, olajoztalak. Az előző heti közös kátyúkat és kilométereket még a combomban érzem. Közös terveket szövögettem, amikor elmentél. Hová, miért és főleg kivel?

Határokat átszelve suhantunk veled, gyermekem rajtad pihent, míg a szél simogatta arcunk a lemenő nap fényében. Na ezt a képet őrzőm meg rólad és remélem boldog leszel az új (spanyol?) szeretőddel.