Magamról

Egy Kelet-Európai pszichológus kalandjai, aki feleségével és kislányával átrepülte az óceánt, hogy megismerjen egy másik kultúrát.

2011. október 24., hétfő

Szépülünk!

Nincs is szebb mint a lelket nemesítő munka! Október elején a napsütésben, ez még inkább igaz!
No, nem a "kompjúter előtt rohadni nyolcórát, hogy essen ki az ember szeme és fájduljon meg a háta" típusú munkára gondolok, hanem a finom kerti és házi munkára, amit az ember a saját örömére és a barátaival közösen csinál.
Na így esett ez velünk is itten a yankee-k között. Kopott házikónkat lefestettük! Kívülről. 
A színeket Mocsárnak és Karamellnek neveztük el, de valaki felfedezte, hogy a mocsárt az amerikaiak black bean, azaz fekete borsónak csúfolják. Ez persze láthatóan nem igaz. A több napos munka során a ház minden lakója ecsetet, spaklit, hengert, gyereket és létrát ragadott, hogy még a tél előtt elkészüljön a remekmű:

 


Belülről hagytuk a tejes kávé színt a falon, a kellemes barnás szín télen felvidítja az embert, meg így sokkal több energia takarékos izzóval érjük majd el ugyanazt a világosságérzetet. Kihívás! Ez Amerika!




 Ilyen volt és ilyen lett:




Na jó, azt meg kell jegyeznem, hogy természetesen mások segítettek a nagyobb felületeknél és a létrával is nehezen megközelíthető részeknél.
Na jó, az ablakkereteket és a porch-ot tényleg mi festettük le!!!

1 megjegyzés:

  1. Derek munka, gratulalok, jol nez ki. Kivancsi vagyok mennyi idotokbe telt. Ket eve nehany CTP-s diak meg a Linwood-on lakott egy hasonlo meretu hazban, aminek komplett festesi munkalataival 2 "szakszeru es alapos" amerikai munkas 5(!) ora alatt vegezett. Az akkoriban ott lakok szerint a sracok jelentos idot sporoltak meg a regi festek lekapargatasaval, pontosabban ezen muvelet elhagyasaval :)

    VálaszTörlés