Magamról

Egy Kelet-Európai pszichológus kalandjai, aki feleségével és kislányával átrepülte az óceánt, hogy megismerjen egy másik kultúrát.

2011. november 2., szerda

Freecycle

Amerikában nagy hagyománya van a kapitalizmusnak, a fogyasztói társadalomnak, az internetnek, a civil kezdeményezéseknek és az önkéntes munkának. Ha ezeket betesszük egy pohárba és jól összerázzuk, majd kiborítjuk az asztalra, akkor a Freecycle nevű kezdeményezést kapjuk.

A mozgalom Arizonából indult, ahol egy lelkes ember létrehozott egy levelezőlistát a városában, hogy akinek van valami fölöslegessé vált tárgya, eszköze, stb, és éppen ki akarná dobni, írjon előbb egy emailt, hátha éppen valakinek pont arra a dologra van szüksége.
A legfontosabb szabály, hogy a tárgyak nem pénzért cserélnek gazdát, hanem szigorúan ingyen, kereskedők azonnal kitiltatnak az oldalról.
A wikipédia vonatkozó bejegyzése szerint
(http://en.wikipedia.org/wiki/The_Freecycle_Network)
több mint 8 millió tagja van a hálózatnak világszerte.
Magyarországon is működik a freecycle? IGEN, Budapest, Pomáz és Székesfehérvár!
Miért írok erről? Kitalálhatjátok, hogy még Budapesten ismertem meg ezt a hálózatot és itt Buffaloban is hamar csatlakoztam a körhöz. A különbséget úgy tudnám érzékeltetni, hogy Budapesten csak felajánlottam tárgyakat, míg itt Buffaloban csak elfogadok, illetve kérek tárgyakat. Eddig szereztünk bakancsot télire, több zsák gyermekjátékot, két zsák férfi ruhát. Egy kerti műanyag homokozó medence sajnos nem fért be az autóba... Péntekig egy 1913-as Singer varrógépért is elmehetnénk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése